Visszaélés Bejelentési Rendszer Szabályzat

Cég neve: GAL SynergyTech Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhelye: 1076 Budapest, Sajó utca 4-8. fszt. 01/Ü.
Cégjegyzékszám: 01-10-141486
Képviselő neve: Horváth László Dávid igazgatósági tag

Az Országgyűlés, elkötelezetten az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, elismerve a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatók, valamint az állami szervek működésének jobbá tételében, továbbá Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi jogi és európai uniós jogi kötelezettségeire, valamint biztosítva a bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedéseket, megalkotta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvényt (a továbbiakban: Panasztörvény).

A Panasztörvény 18. § (1) bekezdése szerint „Az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre.”

Jelen Visszaélés-bejelentési szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) elfogadásával és végrehajtásával a GAL SynergyTech Zrt. (a továbbiakban: Cégünk) megfelel a Panasztörvény rá vonatkozó előírásainak.

A Szabályzat célja, hogy a Visszaélés-bejelentési rendszer létrehozásával, valamint bejelentővédelmi intézkedések elfogadásával munkavállalóink és partnereink hatékony jogvédelmet kapjanak, panaszaikat megfelelően kivizsgálják, így azok megfelelő kezelése hozzájáruljon Cégünk jogszerű működéséhez és a kiegyensúlyozott, partnerségre épülő családias munkahelyi kultúra megőrzéséhez.

A Szabályzat megállapítása és módosítása az igazgatóság tagjának a hatáskörébe tartozik.

A Szabályzat Cégünk honlapján közzétételre kerül, továbbá Cégünk székhelyén is elérhető az Érintett személyek számára.

Kelt Budapesten, 2023. december 17.

__________________________
Horváth László Dávid
igazgatósági tag

1. Fogalommeghatározások

A Szabályzat alkalmazásában:
a) Panasz: A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat;
b) Közérdekű bejelentés: A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat;
c) Bejelentés: Panaszt vagy Közérdekű bejelentés tartalmazó szóbeli vagy írásos közlés, amelyet a bejelentő személy Cégünkhöz vagy a bejelentővédelmi ügyvédhez eljuttat;
d) Bejelentő: az a személy, aki a Bejelentést a Visszaélés-bejelentési rendszerben megteszi;
e) Bejelentésben érintett személy: a Bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy;
f) Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a Cégünk részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez.
g) Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a Cégünk számára és annak irányítása alatt Foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

2. A Visszaélés-bejelentési rendszer

2.1. A Cégünk által működtetett Visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

2.2. Cégünk a Visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével a Panasztörvény 19. § (2) bekezdése alapján szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvédet bízott meg.

A bejelentővédelmi ügyvéd iroda neve: Dr. Kovács Olivér Ügyvédi Iroda
székhelye: 1118 Budapest, Kelenhegyi út 35/b., 2/3.
az eljáró ügyvéd: Dr. Kovács Olivér István
KASZ száma: 36078616
Telefon: +36 20 915 5434
E-mail: okovacs13@hotmail.com

2.3. Cégünk Visszaélés-bejelentési rendszerében Bejelentést tehet:
a) a Cégünk által Foglalkoztatott;
b) az a Foglalkoztatott, akinek a Cégünknél fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;
c) a Cégünkkel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, akinek az esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Cégünkkel szerződéses kapcsolatban áll;
e) a Cégünkben tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint Cégünk ügyvezetéséhez tartozó személy;
f) Cégünkkel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
g) a Cégünknél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;
h) a Cégünkkel a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Cégünkkel megszűnt.

2.4. A Bejelentést szóban vagy elektronikus úton, e-mail útján írásban lehet megtenni. A szóbeli Bejelentést telefonon vagy személyesen lehet megtenni. A személyes bejelentés megtételére előzetes időpontegyeztetést követően a bejelentővédelmi ügyvéd székhelyén (1118 Budapest, Kelenhegyi út 35/b., 2/3.) van mód munkanapokon.

2.5. A bejelentővédelmi ügyvéd a telefonon hozzá érkező szóbeli Bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a Bejelentő számára másodpéldányban átadja.

2.6. Ha a Bejelentő személyesen teszi meg a Bejelentését, a bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli bejelentést a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően
a) tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy
b) írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.
A bejelentővédelmi ügyvéd a szóbeli Bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.
Szóbeli bejelentés esetén a bejelentővédelmi ügyvéd a Bejelentő figyelmét felhívja a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a Bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra (2. számú melléklet) és arra, hogy a Bejelentő személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a Bejelentés kivizsgálás valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

2.7. Írásbeli Bejelentés esetén a bejelentővédelmi ügyvéd az írásbeli Bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a Bejelentés megtételéről elektronikus visszaigazolást küld a Bejelentő számára e-mail útján. A visszaigazolás keretében a Bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az eljárási és adatkezelési szabályokról.

2.8. Amennyiben az írásbeli Bejelentés Cégünk vezető állású Foglalkoztatottjához érkezik, akkor ő haladéktalanul és változatlan formában továbbítja a Bejelentést a bejelentővédelmi ügyvédhez és erről tájékoztatja írásban a Bejelentőt.

3. A Bejelentés kivizsgálása

3.1. A bejelentővédelmi ügyvéd a hozzá érkezett Bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a Bejelentés beérkezésétől számított harminc napon
belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a Bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A Bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól röviden, e-mail útján tájékoztatni kell. A Bejelentés kivizsgálásának és a Bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

3.2. A Bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd kapcsolatot tart a Bejelentővel, ennek keretében a Bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a Bejelentőt.

3.3. A Bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
a) a Bejelentést azonosíthatatlan Bejelentő tette meg (azonosíthatatlan a Bejelentő, ha a Bejelentő személyére vonatkozóan – az erre vonatkozóan tett ésszerű erőfeszítések dacára – nem áll a bejelentővédelmi ügyvéd számára elegendő információ);
b) a Bejelentést nem annak megtételére jogosult személy tette meg;
c) a Bejelentés ugyanazon Bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú, illetve
d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a Bejelentésben érintett személy jogainak a Bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.
Ha a Bejelentés kivizsgálása mellőzhető, a bejelentővédelmi ügyvédnek ezen tény megállapításáig el kell végeznie a Bejelentés fogadásával, rögzítésével, valamint a Bejelentéssel összefüggő tájékoztatások megadásával kapcsolatos feladatokat.

3.4. A Bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvédnek értékelnie kell a Bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy a jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.
Ha a Bejelentés tartalma alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető feljelentés megtételéről.

3.5. A bejelentővédelmi ügyvéd a Bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a Bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a Bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás kizárólag akkor mellőzhető, ha a bejelentővédelmi ügyvéd a Bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette.

3.6. A bejelentővédelmi ügyvéd világos és könnyen hozzáférhető információt nyújt a Visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a Bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a Visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan.

4. A bejelentéssel kapcsolatos adatkezelés szabályai

4.1. A Visszaélés-bejelentési rendszer keretei között
a) a Bejelentőnek,
b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a Bejelentésre okot adott, és
c) annak a személynek, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a Bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a Bejelentés kivizsgálása és a Bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők.

4.2. A Visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell a Bejelentés kivizsgálásához nem szükséges személyes adatokat.

4.3. A Bejelentő személyes adatai – a nyilvánvalóan rosszhiszemű, valótlan adatokat, információkat közlő Bejelentő adatainak kivételével – csak a Bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv vagy hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv vagy hatóság az adatok kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a Bejelentő hozzájárult. A Bejelentő személyes adatai kifejezett hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

4.4. Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel összefüggésben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, a Bejelentő személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult állami szerv, hatóság vagy személy részére át kell adni,
b) megalapozottan valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult állami szerv, hatóság vagy személy kérelmére át kell adni.

4.5. Ha a Bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a Bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

4.6. A személyazonosságát felfedő Bejelentőnek, a Bejelentésben érintett személynek, illetőleg annak a személynek, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet a személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A bejelentővédelmi ügyvéd, illetve a bejelentést kivizsgáló más személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a Bejelentés tartalmára és a Bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a Bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – Cégünk más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

4.7. A Bejelentésben érintett személyt és azt a személyt, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a Bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a Bejelentésben érintett, illetőleg a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a Bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A Bejelentésben érintett, illetőleg a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a Bejelentés kivizsgálását.

4.8. Visszaélés-bejelentési rendszer alkalmazása során keletkezett adatokkal kapcsolatban egyebekben Cégünk Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzata szerint kell eljárni.

5. A Bejelentők védelme

5.1. Jogellenesnek minősül Cégünk minden, a Bejelentő számára hátrányos intézkedése,
a) amelyre a Bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amelyet a foglalkoztatotti jogviszonnyal vagy szerződéses kapcsolattal összefüggésben valósít meg Cégünk, akkor is, ha az intézkedés egyébként jogszerű lenne.

5.2. Hátrányos intézkedésnek minősül a Bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás, különösen
a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intézkedések;
b) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása;
c) a képzésen való részvétel megtagadása;
d) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;
e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása;
f) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés;
g) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód;
h) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a Foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják;
i) a határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése;
j) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is;
k) az olyan intézkedés, amelyből okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem létesíthet;
l) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása;
m) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
n) az engedély visszavonása.

5.3. A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen Bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

5.4. A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentőt nem terheli felelősség a Bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a Bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A Bejelentő a Bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A Bejelentő erre valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a Bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.

5.5. A Bejelentés megtétele jogszerű, ha
a) a Bejelentő a bejelentését a Visszaélés-bejelentési rendszerben, a jelen Szabályzatban, illetve a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg;
b) a Bejelentő a Bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
c) a Bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a Bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Bejelentés időpontjában valós volt.

5.6. A Bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki
a) a jogszerű Bejelentést tevő Bejelentő részére segítséget nyújt a Bejelentés megtétele során,
b) a jogszerű Bejelentést tevő Bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a Bejelentő munkatársa vagy családtagja -, akit a hátrányos intézkedés érhet.

6. Vegyes rendelkezések

6.1. Ha a bejelentővédelmi ügyvédhez tévedésből a Cégünk által gyártott vagy forgalmazott termékek feltételezett mellékhatásával kapcsolatos Bejelentés érkezik, a bejelentővédelmi ügyvéd köteles azt haladéktalanul Cégünk illetékes szervezeti egységéhez továbbítani.

6.2. A jelen Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvényben foglaltak az irányadók.

6.3. Jelen Szabályzat rendelkezéseit a 2023. december 17. napjától kell alkalmazni.